Glutation: 5 tudományosan alátámasztott előny

Legfontosabb tudnivalók

• A glutation egy erős antioxidáns, amely természetes módon termelődik a sejtekben, és három aminosavból áll: glutaminból, glicinből és ciszteinből.
• Megvédi a sejteket a károsodástól, semlegesíti a toxinokat, támogatja az immunrendszert, és alapvető fontosságú a máj egészségéhez.
• A glutationszint növelhető meghatározott élelmiszerekkel, életmódbeli választásokkal és célzott kiegészítőkkel, például a NAC segítségével.

‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌Mi a glutation?

A glutation egy kis fehérjemolekula, amely glutamátból, ciszteinből és glicinből épül fel. Az egyik legfontosabb vegyület, amelyet szervezetünk minden sejtje előállít. 

‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌‌Mit csinál a glutation?

A glutation segít megvédeni a sejteket a károsodástól, és részt vesz a káros anyagok méregtelenítésében.

A kutatások több mint 100 éve folynak, és több mint 100 000 tudományos közlemény támasztja alá, hogy a sejtszintű glutation fenntartása kulcsfontosságú a megfelelő sejtműködés, az immunegészség és az öregedési folyamat lassítása szempontjából.

Ez a cikk bemutatja a glutation legfontosabb, bizonyítékokon alapuló előnyeit, valamint azt, hogyan növelhető a szintje.

‌‌‌‌‌‌A glutation 5 előnye

1. Antioxidáns hatású: A glutation a sejtek legfontosabb antioxidánsa, amely megvédi azokat a károsodástól. Kritikus szerepet játszik más antioxidánsok – például a C- és E-vitamin – újrahasznosításában és megfelelő felhasználásában is. 
2. Immunrendszeri hatások: A glutation megvédi az immunsejteket a károsodástól, és közvetlen vírusellenes hatásokkal is rendelkezik. Fontos szerepet játszik az immunrendszeri egyensúly fenntartásában: fokozza a működést alulműködés esetén, és visszaállítja az egyensúlyt túlműködés esetén. 
3. Mitokondriális hatások: A glutation alapvető szerepet tölt be a mitokondriumok – az energiatermelő sejtszervecskék – működésében.  
4. Létfontosságú a sejtműködéshez: A glutation szükséges számos sejtes fehérje előállításához, a DNS szintéziséhez és javításához, a sejtműködésben részt vevő enzimek aktiválásához és szabályozásához, valamint a D3-vitamin megfelelő működéséhez. 
5. Méregtelenítő vegyület: A glutation a szervezet leghatékonyabb méregtelenítő anyaga. Képes megkötni a káros toxinokat, szennyeződéseket, vegyi anyagokat, nehézfémeket és gyógyszermetabolitokat, majd eltávolítani őket a vizelettel vagy a bélrendszeren keresztül. 

Glutationhiány

A glutationszint az életkor előrehaladtával csökken, továbbá mérséklődik toxinok, gyógyszerek, környezeti szennyezés és más, oxidatív károsodást okozó tényezők hatására.

Az alacsony glutationszint összefüggésbe hozható a gyorsabb öregedéssel és szinte minden krónikus betegséggel, különösen az időskorhoz kapcsolódó kórképekkel, mint a kognitív hanyatlás, a 2-es típusú cukorbetegség és számos krónikus betegség.^1,2

Az időskor ismert kockázati tényezője a súlyos betegségeknek, szövődményeknek és halálozásnak, beleértve a vírusfertőzéseket is. Az alacsony glutation fogékonyabbá teszi a sejteket az oxidatív károsodásra, és gátolhatja az immunrendszer működését, valamint a légző- és emésztőrendszeri védőgátak épségét. 

A glutation forrásai

Glutationban gazdag élelmiszerek

Az étrend csak korlátozott mértékben képes növelni a glutationszintet. Az emberi szervezet – főként a máj – naponta mintegy 8000–10 000 mg glutationt állít elő. Ezzel szemben egy egészséges, friss gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend körülbelül 150 mg előformált glutationt biztosít naponta. Ennek ellenére a sejtek igyekeznek megtartani a glutationt, így a magasabb étrendi bevitel kumulatív hatása fontos cél. A spárga, az avokádó és a  dió különösen gazdag étrendi glutationforrás. 

Glutation étrend-kiegészítők

A glutationszint növelésének legnépszerűbb kiegészítői a  glutation és az N-acetilcisztein (NAC). Korábban vitatott volt a glutation szájon át történő felszívódása, mivel egy korai vizsgálat alapján úgy vélték, hogy nem jól hasznosul. Ebben a vizsgálatban egyetlen 3000 mg-os adag nem növelte a vér glutationszintjét. Kiderült azonban, hogy van egy másik oka is.⁷ Később kiderült, hogy a kutatók a szabad glutationt mérték, ám mivel a glutation rendkívül értékes, gyorsan kötődik szállítófehérjékhez a sejtekbe történő eljuttatás érdekében ⁸, így nem jelenik meg szabad formában a vérben. 

Gyakran ismételt kérdések a glutationról

Milyen szerepet játszik a glutation az immunrendszer egészségében?

A glutation elengedhetetlen az egészséges immunrendszer működéséhez, és kutatások szerint a magasabb szintje összefügg a vírusfertőzésekre adott megfelelő válasszal. Többféleképpen támogatja az immunműködést :

• Megvédi az immunsejteket a károsodástól, miközben növeli a vírusok elleni küzdőképességüket.^3-5
• Közvetlen hatásait is kimutatták a vírusok életciklusának különböző pontjain, gátolva azok szaporodását.^3-5

Érdemesebb glutationt vagy NAC-ot szedni?

A glutation és a N-acetilcisztein (NAC) közötti választás az egyéni egészségügyi céloktól függ, mivel mindkettő jelentős klinikai előnyökkel jár. Bár a különbség gyakran „hajszálnyinak” tűnhet, működésük mégis eltérő.

A glutation előnyei:

• Kész, aktív formában kerül a szervezetbe: a szervezet azonnal fel tudja használni a „mester antioxidánst.

A NAC (N-acetilcisztein) előnyei:

• Biztosítja a glutation előállításához szükséges fő építőelemet: a ciszteint.
• Célzott légzőszervi támogatást nyújt, védi a tüdőt és a gyomor-bél traktust.
• Erős nyákoldó (mukolitikus) hatású, így jobb választás lehet sűrű, tapadós nyákkal járó akut vagy krónikus légúti állapotok esetén.

‌‌‌‌‌ Felszívódik-e a glutation szájon át szedve? 

Igen. Bár korábban vita tárgya volt, újabb klinikai vizsgálatok megerősítették, hogy a glutation hatékonyan felszívódik szájon át. A korábbi vizsgálatok gyakran azért nem mutattak ki emelkedést, mert nem mérték a fehérjéhez kötött glutationt. A kutatások szerint:

• Egy áttörést jelentő 2014-es vizsgálat kimutatta, hogy a szájon át történő szedés jelentősen növeli a fehérjéhez kötött glutation szintjét a vérben.
• Egy 2015-ös Penn State tanulmány igazolta, hogy napi 250–1000 mg glutation hat hónap alatt jelentősen növeli a glutationszintet a teljes vérben, a vörösvértestekben és még a szájnyálkahártya sejtjeiben is.
• Egy 2018-as állatkísérlet pedig részletesen leírta, hogy a glutation a bélben szívódik fel, majd a májba és más szövetekbe jut.

Mennyi idő alatt hat a glutation?

A glutation – más antioxidánsokhoz hasonlóan – szinte azonnal elkezdi védeni a sejteket az oxidatív károsodástól. Az érezhető, mérhető antioxidáns státuszjavuláshoz azonban körülbelül 1–2 hét szükséges. Azoknál, akiknél fennáll az oxidatív stressz vagy anyagcsere-probléma (pl. cukorbetegség, metabolikus szindróma), a következetes javulás 2–3 hónapig vagy akár tovább is eltarthat.

. 

Referenciák:

1. Forman HJ, Zhang H, Rinna A. Glutathione: overview of its protective roles, measurement, and biosynthesis. Mol. Aspects Med. 2009;30, 1−12. 
2. Dwivedi D, Megha K, Mishra R, Mandal PK. Glutathione in Brain: Overview of Its Conformations, Functions, Biochemical Characteristics, Quantitation and Potential Therapeutic Role in Brain Disorders. Neurochem Res. 2020;45(7):1461-1480.
3. Dröge W, Breitkreutz R. Glutathione and immune function. Proc Nutr Soc. 2000;59(4):595-600.
4. Fraternale A, Brundu S, Magnani M. Glutathione and glutathione derivatives in immunotherapy. Biol Chem. 2017;398(2):261-275.
5. Fraternale A, Paoletti MF, Casabianca A, et al. Antiviral and immunomodulatory properties of new pro-glutathione (GSH) molecules. Curr Med Chem. 2006;13(15):1749-1755.
6. Jones DP, Coates RJ, Flagg EW, et al. Glutathione in foods listed in the National Cancer Institutes Health Habits and History Food Frequency Questionnaire. Nutr Cancer 1995;17:57-75.
7. Witschi A, Reddy S, Stofer B, Lauterburg BH. The systemic availability of oral glutathione. Eur J Clin Pharmacol 1992;43(6):667-9.
8. Kovacs-Nolan J, Rupa P, Matsui T, et al. In vitro and ex vivo uptake of glutathione (GSH) across the intestinal epithelium and fate of oral GSH after in vivo supplementation. J Agric Food Chem. 2014;62(39):9499-9506.
9. Park EY, Shimura N, Konishi T, et al. Increase in the protein-bound form of glutathione in human blood after the oral administration of glutathione. J Agric Food Chem. 2014;62(26):6183-6189.
10. Richie JP Jr, Nichenametla S, Neidig W, et al. Randomized controlled trial of oral glutathione supplementation on body stores of glutathione. Eur J Nutr. 2015;54(2):251-263.
11. Yamada H, Ono S, Wada S, et al. Statuses of food-derived glutathione in intestine, blood, and liver of rat. NPJ Sci Food. 2018;2:3. Published 2018 Feb 6. doi:10.1038/s41538-018-0011-y.
12. Sacco R, Eggenhoffner R, Giacomelli L. Glutathione in the treatment of liver diseases: insights from clinical practice. Minerva Gastroenterol Dietol. 2016;62(4):316-324.
13. Kessoku T, Sumida Y, Imajo K, et al. Efficacy of Glutathione for the Treatment of Non-Alcoholic Fatty Liver Disease: An Open-Label, Multicenter, Prospective Study. J Hepatology 2016;64(2):S500.
14. Šalamon Š, Kramar B, Marolt TP, Poljšak B, Milisav I. Medical and Dietary Uses of N-Acetylcysteine. Antioxidants (Basel). 2019;8(5):111.
15. Pei Y, Liu H, Yang Y, et al. Biological Activities and Potential Oral Applications of N-Acetylcysteine: Progress and Prospects. Oxid Med Cell Longev. 2018;2018:2835787.
16. Elbini Dhouib I, Jallouli M, Annabi A, Gharbi N, Elfazaa S, Lasram MM. A minireview on N-acetylcysteine: An old drug with new approaches. Life Sci. 2016;151:359-363. doi:10.1016/j.lfs.2016.03.00.
17. Santus P, Corsico A, Solidoro P, Braido F, Di Marco F, Scichilone N. Oxidative stress and respiratory system: pharmacological and clinical reappraisal of N-acetylcysteine. COPD. 2014 Dec;11(6):705-1.
18. Stey C, Steurer J, Bachmann S, Medici TC, Tramer MR. The effect of oral N-acetylcysteine in chronic bronchitis: a quantitative systematic review. Eur Respir J 2000;16(2):253-62.
19. Grandjean EM, Berthet P, Ruffmann R, Leuenberger P. Efficacy of oral long-term N-acetylcysteine in chronic bronchopulmonary disease: a meta-analysis of published double-blind, placebo-controlled clinical trials. Clin Ther 2000;22(2):209-21.